Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat

25/08/2026

A Székelyhon a szolgálat munkájáról kérdezett. Az ügyek számáról, az ügyek elbírálásának kifutási idejéről, az eljárások folyamatáról, az elbírálás méltányoságáról, a "visszaeső" magyarellenes közéleti szereplőkről, az online gyűlöletbeszédről és még sok másról.
A cikket alább találják.

Lassan halad a romániai magyar közösséget érintő jogsértések kivizsgálása, és a döntések többnyire nem elég visszatartó erejűek. Benkő Erika, a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat vezetője szerint a futballstadionokban és azon kívül is visszatérő gond a magyarell

10/08/2026

Az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnak kilencvennapos határidőn belül kellene elbírálnia a beadványokat, a gyakorlatban az eljárások gyakran hónapokig, sőt, évekig is elhúzódnak. A késedelmes fellépés több szinten is problémákat vet fel.

A Háromszék kérdezett bennünket a Diszkriminációellenes Tanács eljárási gyakorlatáról.

Elvileg az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnak kilencvennapos határidőn belül kellene elbírálnia a beadványokat, a gyakorlatban az eljárások gyakran hónapokig, sőt, évekig is elhúzódnak. A késedelmes fellépés több szinten is problémákat vet fel – hívja fel a figyelmet ...

31/07/2026

Az idei Tusványoson az erdélyi magyarság nyelvi jogairól, ezen jogok érvényesítési lehetőségeiről, valamint a közösséget érő politikai támadásokról beszélgettünk, különös tekint***el az etnikai indítattású gyűlöletbeszédre valamint az utóbbi időben jelentősen felgyorsult visszaállamosítási folyamatra, mely immár nem csak iskolákat és egyházi ingatlanokat érint, hanem székelyföldi közbirtokosságokat is. A Jakabffy Elemér sátorban Varga Andrea jogásszal, a nagyváradi premontrei ügy szakértőjével és Bányai József kolozsvári ügyvéddel együttesen ismertettük az aktuális helyzetet. A moderátor Nagy D. István, a Háromszék munkatársa volt.

11/06/2026

Szolgálatunk levelet intézett a Kovászna Megyei Törvényszékhez a kisebbségi nyelvhasználati jogok gyakorlati érvényesülésével kapcsolatban.

Egy hozzánk érkezett konkrét panasz kapcsán felhívtuk a figyelmet arra, hogy bár a nemzeti kisebbségekhez tartozó polgárok számára elviekben lehetséges lenne az anyanyelv használatának joga a bírósági eljárások során, de ez a gyakorlatban úgy értesültünk, hogy egyáltalán nem érvényesül.

Ezért többek között arra kértük a Törvényszéket, hogy tájékoztasson bennünket:

🔹 milyen eljárás szerint igényelhető és biztosítható tolmács vagy hivatalos fordító a bírósági eljárások során;

🔹 milyen gyakran kérik az érint***ek az anyanyelv használatát vagy a tolmácsszolgáltatást a Kovászna megyei bíróságokon;

🔹 milyen módon tájékoztatják a feleket arról, hogy élhetnek ezzel a jogukkal;

🔹 mit tesznek annak érdekében, hogy a magyar közösség tagjai ténylegesen és akadálymentesen gyakorolhassák anyanyelvhasználati jogaikat a bíróságokon.

Várjuk a Törvényszék válaszát, és a fejleményekről tájékoztatni fogjuk a nyilvánosságot.

06/06/2026

Szolgálatunk eljuttatta a sajtóhoz egy sepsiszentgyörgyi asszony nyelvi jogokkal kapcsolatos ügyét. Úgy gondoltuk, ez olyasvalami, ami sokakat érinthet és fontos lenne hogy a jövőben legyen rá megoldás.

"Ha magyarul beszélhetett volna a bíróságon, ha biztosítanak számára tolmácsot, akkor érvényesülni tudott volna ott, és nem veszíti el vagyona egy részét egy évekig tartó, 40 ezer lejt felemésztő hagyatéki eljárás során – véli a sepsiszentgyörgyi özvegyasszony, aki a Maszollal osztotta meg a történetét. Esete bizonyára nem egyedi, és arra világít rá, hogy a civil perekben is alapjog kellene legyen az anyanyelvhasználat biztosítása, ehhez pedig törvénymódosításra lenne szükség – véli a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat. Jelenleg a törvény csak a büntetőeljárásokban garantálja a tolmácsot, a polgári perekben teljesen a bíró jóindulatától függ, hogy a magyar kisebbség megszólalhat-e az anyanyelvén vagy sem, miközben a többségnek civil és nem büntetőjogi ügye van – mutat rá a jogvédő szolgálat."

Ha biztosítanak számára tolmácsot, akkor nem veszíti el vagyona egy részét – véli a sepsiszentgyörgyi özvegyasszony, aki a Maszollal osztotta meg a történetét.

27/05/2026

Elképesztőnek tartjuk, hogy már a vallási ünnepeket is arra használják a román szélsőségesek, hogy a magyar közösség ellen uszítsanak, ugyanis húsvétkor is ezt tették és most pünkösd alatt is hergeltek, ez minden csak nem keresztényi magatartás.

Különösen aggasztónak tartjuk hogy olyan pártok tagjai fogalmazzák meg ezeket a magyarok ellen uszító nyilatkozatokat, akik éppen megbuktatták a kormányt, és együtt jelentős erőt képviselnek a parlamentben. Ezek az esetek elég egyértelműen mutatják, hogyan gondolkodnak a magyarokról.

Felháborodását fejezte ki a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat amiatt, hogy a pünkösdi csíksomlyói búcsú idején román nacionalista politikusok és szervezetek újabb magyarellenes provokációkra használták fel a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítását.

10/05/2026

Így is lehet. Íme a jó példa.

Csoma Botond: "A frissen megalakuló magyar Országgyűlésben egy román nemzetiségű képviselő román nyelven, vagyis az anyanyelvén t***e le az esküt. Megtapsolták érte, nem kifütyülték.
El tudom képzelni, milyen hisztérikus reakciókat váltana ki nálunk, ha valaki magyar nyelven mondaná el a teljes esküt. Főleg azok részéről, akik a demokráciára hivatkoznak, de a kisebbségi jogoknál hirtelen véget ér a tolerancia.

Különösen ironikus ez azon a héten, amikor George Simion a magyarokat az AUR-ba hívta, miközben Dan Tanasă ismét „Budapestre küldött” bennünket a parlamentben."

05/05/2026

"Ideje beépíteni a kisebbségvédelmet a jogállamiság ellenőrzésébe

Az Európai Bizottság 2025-ös jogállamisági jelentéséről szóló, a múlt héten Strasbourgban elfogadott jelentésében az Európai Parlament aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a kisebbségi jogokat egyre inkább figyelmen kívül hagyják az EU-ban. A jogállamiság nem teljes a hagyományos nemzeti és nyelvi kisebbségek jogainak megfelelő ellenőrzése nélkül.

Az európai parlamenti képviselők erősebb biztosítékokat sürgetnek a tagállamokban a diszkriminációval szemben, valamint konkrét uniós szintű intézkedéseket a kisebbségi és nyelvi jogok védelmére. Emellett ismét hangsúlyozzák, hogy a kisebbségvédelmet be kell építeni a Bizottság éves jogállamisági ellenőrzési mechanizmusába, és felszólítanak az Európa Tanács kulcsfontosságú egyezményeihez való uniós csatlakozásra.

A jelentés egy fontos hiányosságra is rámutat. Míg a tagjelölt országoknak a koppenhágai csatlakozási kritériumok alapján szigorú kisebbségvédelmi feltételeknek kell megfelelniük, addig nincs hasonló garancia arra, hogy a tagállamok a csatlakozás után is fenntartják ezeket a kötelezettségeket.

A következetesen hangsúlyozta az adatvezérelt monitoring fontosságát ezen a területen, összhangban az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkével, amely a kisebbségek védelmét az EU alapvető értékei között ismeri el.
Fotó: europarl.europa.eu"

Time to Integrate Minority Protection into Rule of Law Monitoring

In its report on the Commission’s 2025 Rule of Law Report, adopted last week in Strasbourg, the European Parliament raises concerns that minority rights are increasingly being overlooked across the EU. The rule of law is not complete without proper monitoring of the rights of traditional national and linguistic minorities.
Members of the European Parliament are calling for stronger safeguards against discrimination in Member States, as well as concrete EU-level measures to protect minority and language rights. They also reiterate the need to include minority protection in the Commission’s annual rule of law monitoring exercise and call for EU accession to key Council of Europe conventions.
The report highlights an important gap. While candidate countries must meet strict minority protection criteria under the Copenhagen accession framework, there are no equivalent guarantees ensuring that Member States continue to uphold these commitments after joining the EU.

The has consistently stressed the importance of data-driven monitoring in this area, in line with Article 2 of the Treaty on European Union, which recognises the protection of minorities as a core EU value.

Photo: europarl.europa.eu

21/04/2026

Fontos kezdeményezés:

"A nyelvi jogok egyetemes nyilatkozatának megújítása a 21. századra

Új nemzetközi folyamat indult a Nyelvi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának (Barcelona, 1996) frissítésére, hogy azt a mai társadalmi, technológiai és politikai kihívásokhoz igazítsák.

A folyamatot a PEN Català és a CIEMEN vezeti, az ELEN hálózat támogatásával, és 2028-ig tart, célja pedig, hogy a frissített nyilatkozatot az ENSZ emberi jogi testületei elé terjesszék.

A frissítés olyan kulcsfontosságú kihívásokra reagál, mint a digitalizáció, a mesterséges intelligencia, a migráció, a konfliktusok és a nyelvek visszaszorulása, különös hangsúlyt fektetve a nyelvi jogok védelmére a digitális térben és az oktatásban."

15/04/2026

Szolgálatunk álláspontja, hogy Simion ne tagadja részvételét, hanem kérjen bocsánatot az úzvölgyi temetőben történtekért

Felszólították George Simiont, hogy ne tagadja a részvételét az úzvölgyi erőszakos temetőfoglalásban, hanem inkább kérjen bocsánatot a magyar közösségtől.