Borboly Melinda - Ügyvédi iroda

Borboly Melinda - Ügyvédi iroda Borboly Melinda vagyok, Hargita megyei ügyvéd.
(1)

Romániai – elsősorban Hargita megyei – jogi ügyekben segítek online és személyesen: öröklés, közlekedési bírság, büntetőügy, cégek és egyesületek jogi támogatása.

04/09/2026

Mikor nyilváníthatja az ANAF fiskálisan inaktívvá a romániai céget 2026-ban?

2026-ban két új, kiemelten fontos okkal bővültek a romániai cégek fiskális inaktivitására – inactivitate fiscală – vonatkozó szabályok: problémát jelenthet a romániai fizetési számla hiánya, valamint az éves pénzügyi beszámoló jelentős késedelme is.

Fontos különbség: az ANAF által megállapított fiskális inaktivitás nem azonos a cég önkéntes, cégjegyzékbe bejegyzett ideiglenes tevékenységszüneteltetésével. Az utóbbi azonban a fiskális inaktivitás egyik törvényi oka lehet.

Mikor nyilvánítható fiskálisan inaktívvá a cég?
Az ANAF többek között az alábbi esetekben hozhat inaktiválási határozatot:
1️⃣ Egy teljes naptári féléven keresztül egyetlen törvény szerinti adóbevallási kötelezettségét sem teljesíti.
Egyetlen késedelmes bevallás önmagában nem eredményez automatikusan inaktiválást. A törvényi tényállás az adott félévben fennálló valamennyi bevallási kötelezettség teljes elmulasztását feltételezi.
Ebben az esetben az inaktiválásra nem kerülhet sor a bevallás benyújtására felszólító értesítéshez kapcsolódó 15 napos határidő letelte előtt.
2️⃣ A cég olyan fiskális címadatokat jelentett be, amelyek alapján az adóhatóság nem tudja azonosítani, vagy az ANAF megállapítja, hogy a cég nem működik a bejelentett fiskális címen.
3️⃣ A cég ideiglenes inaktivitását bejegyezték a cégjegyzékbe.
4️⃣ Lejárt a társaság működési időtartama.
5️⃣ A társaságnak nincs működő törvényes szerve, például nincs érvényesen eljáró ügyvezetése.
6️⃣ Lejárt a székhelyként használt ingatlan használati joga.
Az 5️⃣ és 6️⃣ pont szerinti esetekben az ANAF csak az erre vonatkozó értesítés közlésétől számított 30 nap eltelte után nyilváníthatja inaktívvá a céget.
Új, különösen fontos okok 2026-ban
7️⃣ A cégnek nincs Romániában vezetett fizetési számlája vagy a román államkincstárnál nyitott számlája.
A jogi személyeknek a működésük teljes időtartama alatt legalább egy ilyen számlát fenn kell tartaniuk. Az újonnan alapított jogi személyeknek az alapítástól számított legfeljebb 60 munkanapon belül kell számlát nyitniuk.
A számlakötelezettség megszegése az inaktiválás kockázata mellett 3 000–10 000 lej bírságot is maga után vonhat.
8️⃣ Az éves pénzügyi beszámolót a törvényes benyújtási határidő lejártát követő öt hónapon belül sem nyújtják be.
Az öt hónapos időszakot nem a pénzügyi év végétől, hanem az adott beszámolóra vonatkozó törvényes beadási határidő lejártától kell számítani.
⚠️ Az adótartozás önmagában nem külön törvényi oka a fiskális inaktiválásnak. Az ANAF ugyanakkor végrehajtási intézkedéseket alkalmazhat, a lejárt adótartozás pedig akadályozhatja a későbbi újraaktiválást.
Mi történik a fiskális inaktivitás alatt?
🔹 A cég adóbevallási és adófizetési kötelezettségei nem szűnnek meg.
🔹 Ha a cég áfaregisztrált, az ANAF törli az áfaregisztrációját.
🔹 Ha a cég az inaktivitás alatt áfaköteles termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást teljesít, a fizetendő áfát továbbra is meg kell állapítania, be kell vallania és meg kell fizetnie.
🔹 Az inaktivitás időszakában főszabály szerint nem gyakorolható a beszerzésekhez kapcsolódó költség- és áfalevonási jog.
🔹 Az inaktív cégtől vásárló üzleti partner sem vonhatja le főszabály szerint az ügylethez kapcsolódó költséget és áfát, ha az ügyletre az inaktív státusz nyilvántartásba vétele után került sor. A törvény szűk kivételeket állapít meg például egyes végrehajtási és felszámolási ügyletekre.
Az ANAF az inaktív és újraaktivált adózókról nyilvános nyilvántartást vezet. A státusz harmadik személyekkel szemben a nyilvántartásba történő bejegyzést követő naptól hatályos, ezért szerződéskötés vagy nagyobb kifizetés előtt a partner státuszát is célszerű ellenőrizni.
Hogyan aktiválható újra a cég?
Az inaktiválás okának megszüntetése önmagában nem állítja helyre automatikusan az aktív fiskális státuszt. Az újraaktiváláshoz főszabály szerint szükséges, hogy a cég:
✔️ teljesítse valamennyi elmaradt bevallási kötelezettségét;
✔️ ne rendelkezzen lejárt adótartozással;
✔️ megszüntesse az inaktiválás konkrét okát;
✔️ rendelkezzen megfelelő romániai fizetési vagy kincstári számlával;
✔️ benyújtsa az elmaradt éves pénzügyi beszámolót;
✔️ rendezze a székhely, a működési időtartam és a törvényes szervek helyzetét;
✔️ szükség esetén igazolja, hogy ténylegesen működik a bejelentett fiskális címen.
Az újraaktiválásról az ANAF külön határozatot hoz.
Mi történik, ha a céget egy éven belül nem aktiválják újra?
Ha a fiskálisan inaktív cég az inaktiválás napjától számított egy éven belül nem aktiválódik újra, az adóhatóság főszabály szerint köteles kezdeményezni a feloszlatását.
Ez akkor is alkalmazandó lehet, ha a cégnek nincs adótartozása. Kivételt jelenthet például, ha a cég büntetőjogi bejelentés tárgya. Cégjegyzékbe bejegyzett ideiglenes tevékenységszüneteltetésnél a feloszlatási eljárást csak a szüneteltetés lejárta után kezdeményezik, ha a társaság nem folytatja tevékenységét.
A feloszlatást az ügy körülményeitől függően likvidáció és cégjegyzékből történő törlés követheti. Ez nem azonos azzal, hogy az ANAF automatikusan „bírósági felszámolást” indít.
⚠️ A 2025. december 18. előtt inaktívvá nyilvánított cégekre külön átmeneti szabályok vonatkozhatnak.
Mit érdemes rendszeresen ellenőrizni?
✔️ Benyújtották-e időben az éves pénzügyi beszámolót?
✔️ Teljesítették-e valamennyi esedékes adóbevallást, a nullás bevallásokat is beleértve?
✔️ Van-e folyamatosan használható, Romániában vezetett fizetési vagy kincstári számla?
✔️ Érvényes-e a székhely használati joga?
✔️ Van-e érvényesen működő és megfelelően bejegyzett ügyvezetés?
✔️ Naprakészek-e az ONRC-nél és az ANAF-nál szereplő adatok?
✔️ Érkezett-e értesítés vagy határozat az SPV-fiókba?
✔️ Aktív-e a szerződéses partner az ANAF nyilvántartása szerint?

Jogorvoslat az ANAF határozatával szemben
Az inaktiválási határozat ellen főszabály szerint a közléstől számított 45 napon belül lehet adóigazgatási kifogást benyújtani.
Ha a határozat nem tartalmazza a megtámadhatóságra, a határidőre vagy az illetékes szervre vonatkozó kötelező tájékoztatást, a kifogás benyújtására nyitva álló határidő három hónap lehet.
⚠️ A kifogás benyújtása önmagában nem függeszti fel az inaktiválási határozat végrehajtását. A határozat joghatásainak felfüggesztése külön bírósági eljárásban kérhető. Ha a bíróság elrendeli a felfüggesztést, a cég a felfüggesztés időtartamára újraaktiváltnak minősül.

Az inaktiválás jogalapja, az eljárási értesítések, az elmaradt bevallások, a pénzügyi beszámoló, a fizetési számla és a cégjegyzéki adatok együttes vizsgálata alapján állapítható meg, hogy újraaktiválási kérelemre, adóigazgatási kifogásra vagy a határozat bírósági felfüggesztésére lehet-e szükség.
Jelen tájékoztató általános jellegűr.

02/09/2026

RO e‑TVA 2026: nem indul újra az értesítés október 1-jén 📅

⚠️ 2026. szeptember 30. már nem jelent olyan határidőt, amely után újraindulna a „Notificarea de conformare RO e‑TVA”.

A szeptember 30-i dátum eredetileg kizárólag a TVA la încasare, vagyis a pénzforgalmi áfarendszert alkalmazó adóalanyok egyes e‑TVA-szabályainak felfüggesztéséhez kapcsolódott. A felfüggesztés nem az egész RO e‑TVA rendszerre és nem a P300 kimutatás elkészítésére vonatkozott.

2026. március 9-én azonban az OUG nr. 13/2026 hatályon kívül helyezte az e‑TVA megfelelési értesítést és a hozzá kapcsolódó külön eljárási mechanizmust szabályozó rendelkezéseket.

Ezért:

🔹 2026. október 1-jén nem indul újraaz e‑TVA megfelelési értesítés;
🔹 nincs külön e‑TVA-értesítéshez kapcsolódó **20 napos válaszadási kötelezettség;
🔹 az értesítés elmulasztásához kapcsolódó korábbi külön bírság sem alkalmazandó.

Mi maradt meg a RO e‑TVA rendszerből?

Az ANAF továbbra is elkészíti az előkitöltött P300 e‑TVA kimutatást.

Fontos különbség:

🔹 a P300az ANAF által összeállított előkitöltött kimutatás;
🔹 aD300 a vállalkozás által elkészítendő és benyújtandó áfabevallás.

A P300 tehát nem helyettesíti a D300 bevallást, és nem minősül adókövetelést megállapító okiratnak.

A kimutatást főszabály szerint azok az adóalanyok kapják meg, akik a román adótörvény 316. cikke alapján áfaregisztrációval rendelkeznek. Az ANAF a P300-at minden érintett adómegállapítási időszakra elektronikus úton, legkésőbb a D300 törvényes benyújtási határidejét követő hónap 5. napjáig teszi elérhetővé.

Milyen adatokból készül a P300?

A P300 nem kizárólag a RO e‑Factura rendszer adataira épül. Az ANAF több adatforrásból származó információkat használhat fel, többek között:

🔹 a tájékoztató adóbevallásokból;
🔹 az elektronikus pénztárgépek adataiból;
🔹 a RO e‑Factura „Beszerzések” és „Értékesítések” adataiból;
🔹 a kedvezményes áfakulcsú lakásvásárlások nyilvántartásából;
🔹 a RO e‑Transport rendszerből;
🔹 a vámrendszer export- és importadataiból.

Ezért a P300 és a D300 közötti eltérés önmagában nem feltétlenül jelent adózási hibát. Az eltérés eredhet például:

🔹 az adatok eltérő időpontban történő továbbításából;
🔹 késve beküldött vagy hibás e‑Factura-adatokból;
🔹 számlakorrekcióból vagy sztornózásból;
🔹 eltérő áfaelszámolási időpontból;
🔹 import-, pénztárgép- vagy más rendszeradatok különbségéből.

Mit érdemes rendszeresen ellenőrizni?

✔️ Az e‑Factura hatálya alá tartozó számlákat határidőben továbbították-e?
✔️ A könyvelés értékesítési és beszerzési adatai egyeznek-e a digitális rendszerekben szereplő adatokkal?
✔️ Van-e eltérés a benyújtott D300 és a később elérhetővé tett P300 között?
✔️ Az eltérés tényleges hibából vagy jogszerű időzítési, könyvelési, illetve adózási különbségből ered-e?
✔️ Szükséges-e valamely számla, könyvelési tétel vagy adóbevallás helyesbítése?

⚠️ Nem kell megvárni egy e‑TVA megfelelési értesítést, mert ez a külön értesítési mechanizmus 2026. március 9. óta már nem létezik.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ANAF más jogalapon ne vizsgálhatná a bevallások, a könyvelési nyilvántartások és az elektronikus adatszolgáltatások közötti eltéréseket. Az adóhatóság általános kockázatelemzési és ellenőrzési jogkörei továbbra is fennállnak.

📩 Eltérés van a P300, a D300, az e‑Factura-adatok és a könyvelési nyilvántartás között?

Az érintett adóidőszak, az ügylet típusa és az eltérés oka alapján állapítható meg, hogy könyvelési, számlázási, bevallási vagy más adójogi korrekcióra van-e szükség.

Jelen tájékoztató általános jellegű

28/08/2026

Két országban élni, két országban adózni? – Magyar–román kettős adóztatás 🇭🇺🇷🇴

Ha valaki Magyarországról és Romániából is szerez jövedelmet, nem mindig egyértelmű, hogy melyik országban kell adóbevallást benyújtania, és hol kell adót fizetnie.

A magyar–román kettős adóztatást elkerülő egyezmény nem feltétlenül jelenti azt, hogy a jövedelmet csak az egyik országban kell bevallani. Az egyezmény meghatározza, hogy az adott jövedelemtípust melyik állam adóztathatja, a kettős adóztatást pedig mentességgel vagy a külföldön megfizetett adó beszámításával kell megszüntetni.

🏡 Első kérdés: hol van az adóügyi illetőség?

A bejelentett lakcím, az állampolgárság vagy a külföldön töltött napok száma önmagában nem mindig dönti el az adórezidenciát.

Ha valakit a magyar és a román belső szabályok alapján is belföldi illetőségűnek tekintenek, az egyezmény a következő sorrendet alkalmazza:

1️⃣ hol rendelkezik állandó lakóhellyel;
2️⃣ melyik országban található a létérdekeinek központja, vagyis hol szorosabbak a személyes és gazdasági kapcsolatai;
3️⃣ hol van a szokásos tartózkodási helye;
4️⃣ melyik állam állampolgára;
5️⃣ végső esetben a két ország illetékes hatóságai egyeztetnek.

⚠️ A közismert „183 napos szabály” nem azonos az adóügyi illetőség teljes vizsgálatával.

👷 Munkabér

A munkaviszonyból származó jövedelem főszabály szerint abban az országban is adóztatható, ahol a munkát ténylegesen végzik.

Ez távmunkánál is fontos: ha valaki Romániából dolgozik egy magyar munkáltatónak, a munkavégzés helye adózási szempontból Románia lehet, attól függetlenül, hogy a munkáltató vagy a bankszámla Magyarországon található.

A munkabér csak az illetőség államában adóztatható, ha egyszerre teljesül mindhárom feltétel:

🔹 a munkavállaló bármely 12 hónapos időszakban legfeljebb 183 napot tölt a másik államban;
🔹 a munkabért nem a munkavégzés államában illetőséggel rendelkező munkáltató fizeti;
🔹 a munkabér költségét nem a munkáltató ottani telephelye vagy állandó bázisa viseli.

A 183 nap alatti tartózkodás tehát önmagában nem biztosít adómentességet.

🏢 Céges és önálló tevékenységből származó jövedelem

Nem helyes az az általános állítás, hogy a vállalkozási jövedelem mindig ott adózik, ahol a céget vagy az egyéni vállalkozást bejegyezték.

Egy vállalkozás nyeresége főszabály szerint az adóügyi illetősége szerinti államban adóztatható. Ha azonban a másik országban telephellyel – sediu permanent –rendelkezik, a telephelynek betudható nyereséget a másik állam is megadóztathatja.

Telephely lehet például állandó iroda, fiók, üzletvezetési hely vagy más tartós üzleti jelenlét. Bizonyos építési, szerelési vagy szolgáltatási tevékenységek időtartamuk alapján is telephelyet hozhatnak létre.

A természetes személy szabadfoglalkozásból vagy más önálló személyes tevékenységből származó jövedelme főszabály szerint az illetőség államában adóztatható. Ha azonban a személy a másik államban bármely 12 hónapos időszakon belül 183 napnál hosszabb ideig tartózkodik, az ott végzett tevékenységből származó jövedelemrész ott is adóztatható.

⚠️ Az „egyéni vállalkozó” megjelölés önmagában nem határozza meg, hogy a vállalkozási nyereségre vagy a szabadfoglalkozásra vonatkozó szabály alkalmazandó-e. A tényleges tevékenységet kell megvizsgálni.

🏠 Ingatlanból származó jövedelem

Az ingatlan bérbeadásából vagy más használatából származó jövedelmet az az ország is megadóztathatja, ahol az ingatlan található.

Egy romániai ingatlan jövedelme ezért Romániában akkor is adóztatható lehet, ha a tulajdonos magyar adóügyi illetőségű. Az illetőség államában ugyanakkor bevallási kötelezettség is fennállhat, ahol alkalmazni kell az egyezmény szerinti mentesítést vagy adóbeszámítást.

👴 Nyugdíj

A nyugdíj nem minden esetben a folyósító országban adózik.

A korábbi nem önálló munkára tekintettel fizetett nyugdíj és más hasonló juttatás főszabály szerint csak a jogosult adóügyi illetősége szerinti államban adóztatható.

A közszolgálati jogviszony alapján fizetett nyugdíjra külön szabály vonatkozik: főszabály szerint a kifizető állam adóztatja, kivéve, ha a jogosult a másik államban rendelkezik illetőséggel, és annak állampolgára is.

💰 Osztalék

Az osztalékot rendszerint mindkét ország adóztathatja:

🔹 az osztalék jogosultjának illetősége szerinti állam;
🔹 valamint az osztalékot fizető társaság illetősége szerinti forrásállam.

Ha az osztalék tényleges jogosultja a másik országban rendelkezik adóügyi illetőséggel, az egyezmény alapján a forrásállami adó legfeljebb:

🔹 5%, ha a jogosult társaság közvetlenül legalább 40%-os részesedéssel rendelkezik az osztalékot fizető társaságban;
🔹 15% minden más esetben.

Ezek felső korlátok: a belső jog ennél alacsonyabb adót vagy mentességet is biztosíthat. Az egyezményi kedvezmény alkalmazásához rendszerint érvényes adóügyi illetőségigazolás szükséges.

🔄 Hogyan kerülhető el a tényleges kettős adóztatás?

🔹 Román adóügyi illetőség esetén a Magyarországon megfizetett adó főszabály szerint beszámítható a román adóba, de legfeljebb az adott jövedelemre jutó román adó összegéig.

🔹 Magyar adóügyi illetőség esetén a Romániában adóztatható jövedelmek többségére főszabály szerint mentesítési módszer alkalmazandó. Az osztalék, a kamat, a jutalék és a jogdíj esetében ugyanakkor a Romániában megfizetett adó korlátozott beszámítására kerül sor.

Ezért ugyanaz a jövedelem mindkét ország adózási dokumentumaiban megjelenhet anélkül, hogy végül kétszer, teljes összegben megadóztatnák.

📄 Mit érdemes ellenőrizni?

✔️ Melyik országban áll fenn az egyezmény szerinti adóügyi illetőség?
✔️ Hol végezték ténylegesen a munkát vagy a tevékenységet?
✔️ Létrejött-e telephely a másik országban?
✔️ Milyen jogcímen történt a kifizetés: munkabér, vállalkozási díj, osztalék, nyugdíj vagy ingatlanjövedelem?
✔️ Vontak-e le vagy fizettek-e adót a másik országban?
✔️ Szükséges-e mindkét országban adóbevallást benyújtani?
✔️ Rendelkezésre áll-e NAV- vagy ANAF-illetőségigazolás és a külföldön megfizetett adó igazolása?

⚠️ Az adó és a társadalombiztosítás nem ugyanaz

A kettős adóztatási egyezmény nem dönti el automatikusan, hogy melyik országban kell társadalombiztosítási és egészségbiztosítási járulékot fizetni.

Több országban végzett munka vagy kiküldetés esetén az uniós szociális biztonsági koordinációs szabályokat is vizsgálni kell. Ennek igazolására különösen fontos lehet az A1 dokumentum.

Jelen tájékoztató általános jellegű

26/08/2026

Kisebbségi jogok érvényesítése Romániában – melyik a megfelelő út? ⚖️

A romániai kisebbségi jogok ismerete csak az első lépés. Ha valaki úgy érzi, hogy jogsérelem érte, először azt kell tisztázni, hogy:

🔹 közigazgatási mulasztás vagy jogellenes hatósági döntés;
🔹 etnikai, nemzetiségi vagy nyelvi alapú diszkrimináció;
🔹 vagy esetleg bűncselekmény gyanúja merül-e fel.

A megfelelő jogorvoslati út az ügy körülményeitől függ. Az alábbi lehetőségek nem feltétlenül egymás után következnek, és az oktatásban, az igazságszolgáltatásban vagy más külön szabályozott területen további előírások is alkalmazandók lehetnek.

🗣️ Mikor kötelező az anyanyelvű ügyintézés?

Azokban a területi-közigazgatási egységekben, ahol valamely nemzeti kisebbség aránya a legutóbbi népszámlálás szerint meghaladja a 20%-ot, a kisebbségi nyelv használatát biztosítani kell a helyi közigazgatási hatóságokkal, az alárendelt közintézményekkel és a dekoncentrált közszolgálatokkal való kapcsolattartásban.

Ez többek között azt jelenti, hogy:

🔹 a hatósághoz szóban és írásban is lehet fordulni az adott kisebbség nyelvén;
🔹 a választ románul és az adott kisebbség nyelvén is meg kell adni;
🔹 biztosítani kell a törvény szerinti kétnyelvű formanyomtatványokat és gyakran használt közigazgatási szövegeket;
🔹 a települések és az önkormányzat alárendeltségébe tartozó közintézmények nevét, valamint a közérdekű hirdetményeket mindkét nyelven fel kell tüntetni.

⚠️ A hivatalos közigazgatási aktusokat továbbra is román nyelven kell elkészíteni. A 20%-os küszöb alatt a helyi hatóság határozattal dönthet a kisebbségi nyelv használatának biztosításáról, de ez főszabály szerint nem automatikus kötelezettség.

1️⃣ Írásbeli kérelem vagy panasz az érintett hatósághoz

Első lépésként általában célszerű írásban megkeresni azt a hatóságot vagy közintézményt, amelynek döntése, eljárása vagy mulasztása a jogsérelmet okozta.

A beadványban érdemes feltüntetni:

🔹 a történtek pontos helyét és időpontját;
🔹 a sérelmezett döntést, megtagadást vagy mulasztást;
🔹 az érvényesíteni kívánt jogot;
🔹 a kért intézkedést;
🔹 a rendelkezésre álló bizonyítékokat.

A beadványt iktatószámmal kell benyújtani, és meg kell őrizni annak másolatát. Az OG 27/2002 szerinti petícióra a hatóságnak főszabály szerint 30 napon belül kell válaszolnia; indokolt esetben a határidő általában legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható.

⚠️ Egy általános petíció nem minden esetben azonos a közigazgatási per előtt szükséges hivatalos **előzetes panasszal – plângere prealabilă**. Ha már közigazgatási aktus született, a megfelelő jogorvoslati formát és határidőt külön kell ellenőrizni.

2️⃣ Panasz a CNCD-hez

Ha a történtek etnikai, nemzetiségi vagy nyelvi alapú hátrányos megkülönböztetést valósíthatnak meg, panasz nyújtható be a **Consiliul Național pentru Combaterea Discriminării – CNCD** részére.

A CNCD vizsgálhatja például:

🔹 az etnikai vagy nemzetiségi alapú eltérő bánásmódot;
🔹 a nyelvhasználat miatt alkalmazott hátrányt;
🔹 egy szolgáltatáshoz vagy közintézményhez való hozzáférés diszkriminatív megtagadását;
🔹 az etnikai vagy nyelvi alapú zaklató, megalázó magatartást.

A panaszt főszabály szerint a cselekmény elkövetésétől vagy attól a naptól számított egy éven belül kell benyújtani, amikor az érintett tudomást szerezhetett annak elkövetéséről.

A CNCD megállapíthatja és szankcionálhatja a diszkriminációt. Kártérítés, a jogsértés következményeinek megszüntetése vagy az eredeti állapot kötelező helyreállítása érdekében azonban bírósági eljárásra is szükség lehet.

⚠️ Nem minden kisebbségi jogsérelem minősül automatikusan diszkriminációnak. Ugyanakkor a diszkrimináció megállapításához nem minden esetben szükséges ellenséges szándékot bizonyítani: a magatartás hátrányos hatása is releváns lehet.

3️⃣ Beadvány a Nép Ügyvédjének a részére

A Nép Ügyvédjéhez elsősorban akkor lehet fordulni, ha egy természetes személy alapvető jogait valamely közigazgatási hatóság aktusa, eljárása vagy mulasztása sérti.

Az ombudsman:

🔹 vizsgálatot folytathat;
🔹 iratokat és tájékoztatást kérhet a hatóságtól;
🔹 ajánlást tehet a jogsértés megszüntetésére;
🔹 kezdeményezheti a jogellenes helyzet rendezését.

A beadványt főszabály szerint a jogsérelemtől vagy annak megismerésétől számított egy éven belül kell benyújtani.

Az ombudsmani eljárás azonban nem helyettesíti a bírósági keresetet, és a Nép Ügyvédje nem hoz bírósági ítélettel azonos, kötelező erejű kártérítési döntést.

4️⃣ A prefektúra értesítése

Ha a jogsérelem egy helyi önkormányzat, polgármester, helyi vagy megyei tanács eljárásához, mulasztásához vagy közigazgatási aktusához kapcsolódik, a prefektúra értesítése is indokolt lehet.

A prefektus:

🔹 ellenőrzi a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó szabályok alkalmazását azokban a területi-közigazgatási egységekben, ahol a kisebbség aránya meghaladja a 20%-ot;
🔹 vizsgálja a helyi közigazgatási aktusok törvényességét;
🔹 a jogellenesnek tartott aktust közigazgatási bíróság előtt megtámadhatja.

A kétnyelvű feliratok, formanyomtatványok, közérdekű hirdetmények vagy az anyanyelvű ügyintézés hiánya ezért jelezhető a prefektúrának is.

A prefektúra azonban nem általános diszkriminációs hatóság, és a hozzá benyújtott jelzés nem minden esetben biztosít közvetlen, egyéni jogorvoslatot.

5️⃣ Bírósági eljárás

Bírósághoz akkor lehet szükséges fordulni, ha kötelező erejű jogorvoslatot szeretnének elérni, például:

🔹 egy jogellenes közigazgatási aktus megsemmisítését;
🔹 a hatóság kérelem elbírálására vagy meghatározott intézkedésre kötelezését;
🔹 valamely jog elismerését;
🔹 vagyoni vagy nem vagyoni kártérítést.

Közigazgatási aktus megtámadásánál főszabály szerint előzetes panaszt kell benyújtani, rendszerint az aktus közlésétől számított 30 napon belül. A bírósági keresetre főszabály szerint hat hónapos határidő vonatkozik, de a kezdőnap és az alkalmazandó szabály az ügy típusától függhet.

Diszkrimináció esetén közvetlenül is lehet bírósághoz fordulni, előzetes CNCD-panasz nélkül. A keresetet főszabály szerint a cselekmény elkövetésétől vagy attól a naptól számított három éven belül lehet megindítani, amikor az érintett tudomást szerezhetett annak elkövetéséről.

⚠️ A CNCD-hez, az Avocatul Poporuluihoz vagy a prefektúrához benyújtott beadvány nem feltétlenül függeszti fel vagy hosszabbítja meg a bírósági határidőket.

6️⃣ Rendőrségi vagy ügyészségi feljelentés

Ha a kisebbségi hovatartozással összefüggésben:

🔹 fenyegetés;
🔹 erőszak;
🔹 rongálás;
🔹 vagy nyilvános erőszakra, gyűlöletre, illetve diszkriminációra uszítás

gyanúja merül fel, rendőrségi vagy ügyészségi feljelentés is szükséges lehet. Ezekben az esetekben nem csupán közigazgatási vagy diszkriminációs ügyről lehet szó.

📑 Mit érdemes megőrizni?

✔️ az írásbeli kérelmet és annak iktatószámát;
✔️ a hatóság válaszát vagy az elutasítást;
✔️ a releváns levelezést;
✔️ fényképeket és képernyőképeket;
✔️ a tanúk elérhetőségét;
✔️ az esemény pontos dátumát és helyét;
✔️ minden olyan iratot, amely a hátrányos bánásmódot vagy a hatóság mulasztását igazolhatja.

A kisebbségi jogsértés nem minden esetben szándékos, ezért egy dokumentált, pontos írásbeli megkeresés gyakran elősegítheti a helyzet rendezését. A szándék hiánya azonban önmagában nem zárja ki a jogsértés vagy a diszkrimináció megállapítását.

Jelen tájékoztató általános jellegű.

24/08/2026

Magyar diploma Romániában – kell-e elismertetni? 🎓
Magyarországon szerzett diplomáját Romániában szeretné használni?
Az, hogy szükséges-e hivatalos elismerési eljárás, attól függ, milyen célra használná a végzettséget:
🔹 romániai továbbtanuláshoz;
🔹 munkavállaláshoz;
🔹 szabályozott szakma gyakorlásához.
A köznyelvben gyakran használt „honosítás” vagy „homologáció” hivatalos román megnevezése rendszerint:
recunoaștere – elismerés;
echivalare – egyenértékűsítés.
📚 Akadémiai elismerés
Akadémiai elismerésre lehet szükség, ha romániai felsőoktatási képzésre jelentkezik, vagy ha egy munkáltató vagy intézmény hivatalos igazolást kér a diploma romániai szintjéről és szakterületéről.
A Magyarországon, akkreditált felsőoktatási intézményben szerzett diplomákra a CNRED főszabály szerint az uniós diplomák automatikus elismerési szabályát alkalmazza. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az elismerési igazolás kérelem nélkül elkészül: ha hivatalos romániai dokumentum szükséges, az eljárást le kell folytatni.
Továbbtanulás esetén a fogadó romániai egyetem eljárását kell követni; az uniós kérelmezők iratcsomagját az alkalmazandó eljárástól függően az egyetem is továbbíthatja a CNRED-hez. Munkavállalási célú elismerésnél a kérelem online, a ROePAS platformon, illetve postai vagy futárszolgálati úton is benyújtható.
⚕️ Szabályozott szakmák
Külön szakmai elismerési eljárás szükséges, ha valaki Romániában szabályozott szakmát szeretne gyakorolni.
Ilyen többek között:
🔹 az orvosi;
🔹 a fogorvosi;
🔹 a gyógyszerészi;
🔹 az általános ápolói;
🔹 a szülésznői;
🔹 az állatorvosi;
🔹 az építészi szakma.
Ezekben az esetekben az illetékes romániai szakmai hatóság vagy kamara eljárása is szükséges. A diploma akadémiai elismerése önmagában nem pótolja a kamarai tagságot, a nyilvántartásba vételt vagy a szakmagyakorlási jogosultság megszerzését.
⚠️ A „mérnök” vagy a „jogász” megjelölés önmagában nem elegendő az eljárás meghatározásához. Mindig a konkrét romániai munkakört vagy szakmai tevékenységet kell megvizsgálni.
Egy magyar jogi diploma akadémiai elismerése például nem biztosít automatikusan jogot arra, hogy a diploma tulajdonosa Romániában ügyvédként járjon el.
📄 Milyen dokumentumokra lehet szükség?
Általában szükséges:
🔹 a diploma vagy oklevél;
🔹 az oklevélmelléklet vagy tantárgyi és jegykimutatás;
🔹 személyazonosító okmány;
🔹 névváltozás esetén az azt igazoló dokumentum;
🔹 az eljárási díj megfizetésének igazolása;
🔹 szabályozott szakmánál további szakmai iratok.
A magyar nyelven kiállított dokumentumokhoz rendszerint hiteles román fordítást – traducere legalizată – kell csatolni.
📌 Kell Apostille?
Magyarországon kiállított diploma esetében a szokásos CNRED-eljárásban főszabály szerint nem szükséges Apostille.
Szabályozott szakmánál azonban mindig ellenőrizni kell az illetékes szakmai hatóság saját dokumentumlistáját is.
⏳ Mennyi ideig tart?
A CNRED ügyintézési határideje a teljes iratcsomó nyilvántartásba vételétől számított legfeljebb 30 munkanap.
A határidő további ellenőrzés vagy szakértő bevonása esetén meghosszabbítható. Hiányos iratcsomagnál a CNRED dokumentumpótlást kérhet.
⚠️ A diploma akadémiai elismerése nem jelenti automatikusan azt, hogy az adott szabályozott szakma Romániában azonnal gyakorolható.
📩 Magyarországon szerzett diplomáját Romániában szeretné használni?
A diploma típusa, a tervezett munkavégzés vagy továbbtanulás, valamint a konkrét szakma alapján állapítható meg, hogy a CNRED-hez, a fogadó egyetemhez vagy valamely szakmai hatósághoz kell-e fordulni.
Az iratok előzetes jogi áttekintése segíthet elkerülni, hogy a kérelmet nem megfelelő hatósághoz vagy hiányos dokumentációval nyújtsák be.
Jelen tájékoztató általános jellegű.

21/08/2026

Munkajogi bírságok Romániában 2026-ban – mire figyeljen a munkáltató? ⚠️

2026-ban már alkalmazandó a román Munka Törvénykönyvének 2025. december 18-án hatályba lépett módosítása, amely jelentősen megemelte az írásbeli munkaszerződés nélküli foglalkoztatás bírságát.

Fontos azonban, hogy nem egyetlen, 20 000–40 000 lej közötti bírságsáv létezik. A szankció összege attól függ, pontosan milyen jogsértést állapít meg a munkaügyi felügyelőség.

👷 Be nem jelentett foglalkoztatás: eltérő tényállások, eltérő bírságok

🔹 Írásbeli munkaszerződés nélküli foglalkoztatás:
Ha a munkáltató legkésőbb a munkakezdést megelőző napon nem kötött írásbeli egyéni munkaszerződést a munkavállalóval, a bírság:

40 000 lej személyenként
de az e jogsértés miatt kiszabott bírságok összege legfeljebb 1 000 000 lejlehet.

🔹 A szerződés adatainak késedelmes REGES-bejelentése:
Ha az írásbeli munkaszerződés létrejött, de annak kötelező adatait legkésőbb a munkakezdést megelőző napon nem továbbították a munkavállalói nyilvántartásba, a bírság:

20 000 lej személyenként
legfeljebb összesen 200 000 lej

🔹 Munkavégzés felfüggesztett szerződés mellett:
A bírság 20 000 lej személyenkéntlegfeljebb összesen 200 000 lej

🔹 Részmunkaidős munkavállaló foglalkoztatása a szerződéses munkaidőn túl:
A bírság 10 000–15 000 lej személyenként ,legfeljebb összesen 200 000 lej lehet.

⚠️ Az első három jogsértés megállapításakor a bírság mellett az ellenőrzött munkahely tevékenységének leállítása is elrendelhető. A működés csak a jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése után folytatható.

💻 REGES-ONLINE: a rendszer használata önmagában nem elegendő

2026. január 1-jétől a munkaszerződések elektronikus kezelése a REGES-ONLINE rendszerben történik; a korábbi REVISAL-rendszer már nem használható az aktuális szerződések kezelésére.

Minden új munkaviszonynál ellenőrizni kell, hogy:

✔️ az egyéni munkaszerződést román nyelven, írásban, legkésőbb a munkakezdést megelőző napon mindkét fél aláírta;

✔️ a szerződés kötelező adatait legkésőbb a munkakezdést megelőző napon továbbították a REGES-ONLINE rendszerbe;

✔️ a munkavállaló még a munkakezdés előtt megkapta a szerződés egy példányát;

✔️ a munkaszerződés másolata a munkavégzés helyén papíralapon vagy elektronikus formában rendelkezésre áll.

A REGES-ONLINE adminisztrációja külső szolgáltatóra is bízható, de ez nem mentesíti a munkáltatót. Az adatok teljességéért, helyességéért és határidőben történő továbbításáért továbbra is a munkáltató felel.

📋 További gyakori munkaügyi bírságok

🔹 A napi munkaidő-nyilvántartás hiánya:1 500–3 000 lej.
A nyilvántartásnak munkavállalónként tartalmaznia kell a napi munkavégzés kezdetét és végét.

🔹 A munkaszerződés másolatának hiánya a munkavégzés helyén:10 000 lej.

🔹 A ténylegesen kifizetett nettó munkabér magasabb, mint a bérjegyzékben és az adóbevallásban feltüntetett összeg: 8 000–10 000 lej munkavállalónként, legfeljebb összesen 100 000 lej.

🦺 Munkavédelmi kötelezettségek

A munkavédelmi bírság nem egységes összegű. A szankció a konkrétan megsértett kötelezettségtől függ, például attól, hogy rendelkezésre áll-e:

– megfelelő kockázatértékelés;
– megelőzési és védelmi terv;
– dokumentált munkavédelmi oktatás;
– szükséges egyéni védőeszköz;
– munkaköri alkalmassági vizsgálat;
– a veszélyekhez igazodó belső utasítás.

A 319/2006. számú általános munkavédelmi törvény alapján a bírság felső határa több súlyos szabálysértésnél 10 000 lej .Az „akár 50 000 lejes munkavédelmi bírság” ezért külön jogszabály és konkrét tényállás megjelölése nélkül nem tekinthető általános szabálynak.

🌍 Külföldi munkavállalók szerződése

A hatályos szabályok szerint, ha a munkavállaló külföldi állampolgár, az egyéni munkaszerződést román nyelven, valamint:

– a munkavállaló származási államának nyelvén; vagy
– olyan nemzetközi nyelven is meg kell kötni, amelyet a munkavállaló ért, illetve amelyről észszerűen feltételezhető, hogy érti.

A kizárólag román nyelven megkötött munkaszerződés miatt a munkáltató 6 000 lej bírsággal sújtható szerződésenként.

✅ Mit érdemes ellenőrizni egy ITM-vizsgálat előtt?

✔️ Valamennyi munkaszerződést időben és írásban megkötöttek-e?
✔️ A REGES-ONLINE adatai teljesek és megfelelnek-e a szerződéseknek?
✔️ Naprakész-e a napi munkaidő-nyilvántartás?
✔️ Dolgozik-e valaki felfüggesztett szerződéssel vagy a részmunkaidős óraszámon túl?
✔️ Megegyezik-e a tényleges bérfizetés a bérjegyzék és az adóbevallás adataival?
✔️ Rendelkezésre állnak-e a munkavédelmi és munkaköri alkalmassági dokumentumok?
✔️ Külföldi munkavállalónál elkészült-e a szükséges második nyelvű szerződés?
Jelen tájékoztató általános jellegű.

Address

Csikszereda

Website

Alerts

Be the first to know and let us send you an email when Borboly Melinda - Ügyvédi iroda posts news and promotions. Your email address will not be used for any other purpose, and you can unsubscribe at any time.

Shortcuts

Share

Category